Alig várom, hogy süssön egy kicsit jobban a nap, már futok is kifelé. Annyi az ibolya a kertben, összefolynak és egymásba kapaszkodnak a lila, kék, fehér kis csokrocskák és úgy illatoznak, mint Annuska néni, amikor vasárnap reggel magára locsolta az ibolyakölnit mielőtt a templomba indult volna. Annuska néni volt az egyházközség sekrestyése. A...
Írjak vagy olvassak? Befogadni vagy létrehozni? Szerinted? Jól van na, nem kell válaszolni, költői volt.
Olyan ez a mobiltelefon, mint egy átjáró. A Te és az én világom között. A mi lelki köldökzsinórunk modern installációja. Szuper találmány. Olyan közel van a hangod általa, mintha mellettem lennél és a fülembe suttognál, mintha csak pár centiméterre lennél a dobhártyámtól. Ha becsukom a szemem a beszélgetésünk közben, el tudom hinni, hogy így is...
Húsz év. Varázsló azt kérted, mondjuk inkább azt, hogy hosszú ideje. De én szeretem a húsz évet.
Mindenkinek van egy élet-könyve. A sors rója benne a sorokat. Többnyire nem hagy minket egyedül lenni a lapokon, más embereket is beleír. Vannak, akik csak pár szó erejéig kerülnek az oldalakra, röpke epizód, amíg kérünk pár zsömlét a sarki boltban, átvesszük a megrendelt könyvet a könyvesboltban, szembefutunk hajnalban a Várkert bazárnál. De...
Előre eljátszottam a fejemben a találkozást. Legalább ötvenszer.
Ne haragudj, Varázsló, nem sikerült.
Ne kérlek, Varázsló, ezt ne! Szinte sikolt a fejemben a kérés.
Mindenféle képek jönnek, amelyek talán voltak vagy talán lesznek.
Erősen tavasz volt már. Giccsesen szép májusi nap. A zöld levelek és rózsaszín virágszirmok között bújkáló ragyogó napfény, az orgona illata.