Futómese 78. rész: Mágikus párkeresés

András napjával elköszönt az ősz. A tél bekacsintgatott egyszer-kétszer, de valójában az enyhe őszt élvezhettük még a héten is. Szélboszorka a szerda reggelt kivéve minden nap futni indult. A Duna felett az ég minden nap más és más képét mutatta. Nehéz volt időben lefutnia a szokásos tízeseit, mert szinte folyamatosan azt érezte fotóznia kell.

- Na már csak ez hiányzott. Nem elég, hogy futóbolond vagyok, most még erre is rákattanok a csiricsáré hajnalok miatt - panaszkodott Kiskirálylánynak, mikor végre odaért hozzá és szokás szerint őt is lekattintotta - Tessék, Te is milyen pompásan festesz a liláskék éggel a hátad mögött, ahogyan a lámpa fénye átvillan a koronádon.

- Aha, Boszi - nézett meglepve barátnőjére a bronzkirálylány - Tényleg furán szentimentálisnak tűnsz, nem ismerek rád.

A fényképezés téma még az ofiszban is előkerült. Már hagyománynak tekinthető ugyanis, hogy az egyik karácsonyi ajándék egy asztali naptár. Mindenki legnagyobb örömére nem Kiszel Tünde képeivel, hanem a csapat mindennapjairól, nagyobb eseményekről, ad-hoc bulikról készült fotókkal. Boszi sokat szokott fotózni ehhez a gyűjteményhez, mert gyűlöli, ha őt fényképezik. Kizárólag a tarkószelfivel tudott kibékülni, azt is Széltündér iránti szolidaritásból. Ismerjük el, hogy boszorkány létére kifejezetten nagylelkű tud lenni, még ha néha kicsit troll is a stílusa. Nos, visszatérve a fényképezésre, Boszi arra gondolt felfejleszthetné ezt a képességét is, nem mobillal, hanem rendes fotómasinával kapni el a világ különféle arcait.

- Arra gondoltam, hobbiból fotózhatnék is - mondta a pénteki reggelinél a brigádnak otthon.

- Ez nagyszerű ötlet - lelkesedett Zelma - gyakorolhatnál rajtam.

- Micsoda? - Boszi igencsak meglepődött - Jól hallottam, Zelma? Azt szeretnéd, ha lefotóználak?

Zelma bólogatott és mindenki értetlenkedve nézte, de nem volt idő a kitárgyalásra, mert a lányoknak indulnia kellett az ofiszba per rendelőbe. Este amikor Boszi hazaért, a kedves lakótársak már a pipapartinál tartottak és Zelma pironkodva vallotta be, hogy eszébe jutott a párkeresés és ahhoz szükséges lenne pár fényképre.

- Ez kész beszarás - fogta a fejét Széltündér - hogy a búbanatos bánatba fogunk párt találni egy félig ember, félig sárkány lánynak? Azt hiszem pár csinos fotó ezen nem segít.

- Hát a fotók nem is, de holnap Szent András napja lesz - lelkesedett Zelma - és találtam egy csomó varázslást, ami segíthet.

- András nap - csapott a homlokára Széltündér - hát ezért van így becsavarodva Boszi és Zelma is.

- Ne kombinálj, Tündibündi - csattant fel Boszi, de a szeme elhomályosult.

Szélboszorka és András története egy másik tündérmese, ami nem kapcsolódik szorosan a futáshoz és ezért ebben most nem merülnék el, de talán annyit szükséges tudni róla, hogy Boszi odavan ezért az arcért és neve napja környékén teljesen szükségtelen szentimentalizmusba és indokolatlan pityergésbe fog, ami amúgy nem jellemző rá. A sóhajtozás, párnába sírdogálás ugyanis Széltündér reszortja.

Zelmát csak empatikusan érinti az ügy, így nem is hagyta magát zavartatni és hosszú előadásba kezdett az András napi szokásokról és varázslásokról.

A Greenpeace-nek biztos nem ez az ünnepnapja, tekintve, hogy ezen a napon kezdődik a disznók legyilkolási időszaka. De emellett a legjelentősebb házasságjósló-, varázsló nap.

- Boszi nagyijának a jegyzetei között találtam ezeket a praktikákat - vigyorgott Zelma - nagyon trükkösek. Alsógatya a párna alá és a jövendőbelinkről fogunk álmodni. Vagy itt van ez, ez még jobb. A disznóól oldalát kell rugdosni és hallgatózni hányat röffent a koca, mert abból megtudjuk hány év múlva megyünk férjhez. Húúú, ezt hallgassátok: "Ha zsúpfedél van a házadon, rázd meg az ereszt és ha a kötényedbe búzamag hull, jómódú legény vesz feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férjed, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, na akkor férj sehol, de teherbe esel."

- Zelma, fejezzük ezt be, baszki - tért magához Boszi - szétesik a neuronhálóm ennyi hülyeségtől. A nagyi ezeket csak viccből írta, amikor paradicsomszedés után meghúzta az ásványvizes palackot a hűtőből, de abban hatvan fokos házi pálinka volt. Az igazi párkeresés nem varázslat, hanem ésszerészet. Varázspálcából nem pattan elő a nagy Ő. Valahol ott járkál kinn, csak fel kell tudni ismerni.

- Jó, jó, de mi a csuda az az ésszerészet?

- Felismerni dolgokat, összefüggéseket, megérteni a dolgok és emberek mélyebb értelmét. S akkor már jól és jóra tudod használni a bűbájt és el tudod bájolni a hozzád illő férfit. Akarom mondani sárkányfiút.

- Ez remek elmélet. S akkor Neked miért nem sikerült?

- Azért, mert Ő nem kiismerhető. Gyönyörűségesen bonyolult, mint egy atomreaktor. Csodálom, de ha ezer évig vizsgálgatom, akkor sem fogom megérteni. Ezért. De most már elég volt a kérdezősködésből. Gyere, kicsinyítsd le magad és jobb, ha láthatatlan is leszel s akkor jöhetsz velem futni, közben próbálj találni magadnak félsárkány fazonokat. A hátamra raklak, onnan nézelődhetsz.

- Ez szuper ötlet - ujjongott Zelma - de akkor a hegyre menjünk, ott nagyobb eséllyel fordulnak elő.

Így szombatra a Hegy jutott.

Mert minden jó, ha egy vidám sárkány a hátravaló.